KNX vagy Loxone? Mi a különbség? LOXONE Gold Partner

Okosságok-Újdonságok

Vissza

KNX vagy Loxone? Mi a különbség?

Mind a kettő ugyanaz, mindkettő épületautomatikai rendszer. A KNX-es eszközöket hivatalos szabványra épülve rengeteg gyártó gyártja, amelyeket KNX-es jelzéssel láttak el. A Loxone viszont maga egy eszköz és szoftver gyártó, ami rendszerével a legtöbb jelenleg használt szabványt tudja kezelni.


Tehát a különbség az, hogy a KNX egy szabvány, amely alá tartozik megközelítőleg 600 gyártó, a Schneider Electric-től, a Siemensen keresztül kisebb német vagy akár kínai gyártókig. A Loxone pedig egy osztrák cég, aki az elmúlt évtizedben világcéggé nőtte ki magát az épületautomaikai rendszerével. Egy csapás mentén elképzelik, hogyan kellene működnie az automatikának és az alapján fejlesztik a rendszerüket.  

fs-loxone-knx-2-at-2x-scaled-1-572.jpg

Mi is a különbség felépítésében a két rendszer között?

A KNX alapvetően egy decentralizált rendszer, minden KNX-es eszközben saját magában benne van a program, ezt tárolja. Ezzel szemben a Loxone kvázi egy PLC, van egy vezérlő egység, ez a miniserver, és a bővítő modulokon és bus-okon tudunk hozzá csatlakoztatni perifériákat és terepi eszközöket. Ez sokszor a vízválasztó, hiszen sokan mondják, hogy a decentralizált rendszer jobb, mert stabilabb működést biztosít, ha kiesik egy rendszerelem, akkor az nem okoz problémát a működésben, ellentétben egy centralizált rendszer esetében - mint a Loxone -, ha kiesik a miniserver, akkor ’meghalt’ minden.

Ez azonban csak részben igaz, hiszen, ha egy komplex programot szeretnénk létrehozni, akkor KNX oldalon is centralizálnunk kell. Szükség van egy olyan szerverre, amelyben benne vannak a logikák, ez megcsinálható enélkül is, azonban az megközelítőleg 10-szer annyi idő. Ezért tart abba az irányba a KNX-es programozás is, hogy legyen egy szerver (rendszerint ezek a vizualizációs szerverek), amikben ott vannak a mindenféle egyéb logikai blokkok, a megjelenítés stb. és ha ez az eszköz kiesik, akkor ugyan úgy vége van sok alaplogikának, mint a Loxone esetében. Ezek a meghibásodások azonban elhanyagolhatóak.

Ár-érték arány

Tisztán KNX-es rendszerekkel is lehet egészen költséghatékonyan dolgozni. A Loxone esetében egy példa, a kapcsoló. Alapvetően drága eszköz, azonban, ha mellé tesszük, hogy milyen funkcionalitások vannak benne, és ezt ki akarjuk váltani vagy KNX-es eszközökkel, vagy analóg hőmérőkkel vagy bármilyen más szenzorokkal, nyomógombokkal, dimmerekkel, akkor a Loxone kapcsolója egy nagyon jó ár-érték arányú eszköz lesz.

Pont a központosítás adja ezt a rugalmasságot, hogy szenzorokkal dolgozunk és minden szenzoradatot fel tudunk használni az adott funkcióért. Egy kapcsoló esetében annyi funkciót tehetünk rá, amennyit szeretnénk.

A KNX-nál, amikor megveszünk egy eszközt, minden esetben ki kell fizetni az eszköz applikációjának programozását, mivel minden eszköznek külön appja van.

A Loxone-nál minden feladatot a miniserver csinál, itt is vannak firmware verziók, azonban a miniserver megvásárlásával az árban benne van minden, az összes későbbi frissítést is beleértve.

co-products-1-355.png

Kész projekt átadása

Felmerül, ha egy projektet átadnak, akkor pontosan mi az, amit meg kell kapnia a vevőnek?

A KNX-es szabvány azt is tartalmazza, hogy a projekt elkészülte után minden dokumentációt és software-t át kell adni a vevőnek (beleértve a terveket, jegyzeteket), és ebbe beletartozik az egész program is olyan verzióban, amit meg tud nyitni.

Sok esetben a részben KNX-es projektek buktatója az, hogy ez az átadás nem történik meg, így a funkciók nem, vagy csak részben érhetőek el. Ha nincs meg a megfelelő hozzáférés, akkor Loxone oldalról kell valahogy megoldani az egyes eszközök funkcióinak átállítását.

Szerencsés eset, ha ez megoldható, azonban az nagyon megnehezíti az integrációt, ha a KNX-es eszköz programja eltűnik, vagy nem elérhető. Ha nincs a programon bcu zár, akkor újra kell programozni, ami persze nem feltétlenül, a legszerencsésebb dolog, hiszen a fizikai címek, az eszközök és a kimenetek helyeit újra fel kell venni és meg kell keresni.

Visszatérve a bcu zárra, amennyiben az éles, az eszköz nem használható. Ennek megoldására vagy meg kell tudni a jelszót, vagy az eszközt vissza kell küldeni a gyártónak a zár feloldásához.

Biztonsági szempontból ez a zárolás nagyon hasznos, amit csak kevesen használnak, mivel nem az a jellemző, hogy a KNX-es kommunikáció egy titkosított kommunikáció lenne. Akkor lehet egy KNX-es rendszert jól titkosítani, ha az összes alkalmazott eszköz titkosítást használ. Ha egy eszköz ezt nem használja, akkor nem tud felépülni a kapcsolat, tehát nem lesz titkosítás. Titkosítás nélkül pedig, egy egyszerű laptoppal bárki belenyúlhat a rendszerbe.

A Loxone nagyon sokat tesz a biztonságért, a DNS cloud elérés egy nagyon jó megoldás. A miniserver pedig egy aktív hálózati eszköz, ezért a Loxone-nak gondoskodnia kellett arról, hogy túlterheléses és egyéb támadások ellen védve legyen a miniserver.

Tekintve, hogy a KNX alapvetően használja, vagy tudja használni a hálózatot kommunikációra, az IT szakemberek feladata, hogy megvédjék az eszközöket a külső támadásoktól.

A Loxone máshogy gondolkodik, mert ha a miniservert a hálózaton belül túlterheléses vagy bármilyen támadás éri, akkor megvannak a szükséges lépések letiltja, megállítja a kommunikációt.

Tervezés és kivitelezés

A KNX hatalmas előnye, hogy már 30 éve a piacon van, ezért az elsődleges rendszer, ami épületautomatikában megtalálható. Mivel ez egy szabványosított rendszer, ezért sokan választották ezt. Közben azonban megjelent a Loxone a piacon, és egyre többen választják, mivel sokkal könnyebb programozót találni hozzá.

A tervezők a megrendelők igényei szerint tervezik meg az ingatlanokat. Nem tudni, hogy ebben a fázisban van-e olyan lehetőség, hogy a megrendelő az épületautomatikára a tervezőtől kér ajánlást, ha ez a lépés benne van a folyamatban, akkor a kérdés az, hogy ilyenkor mit ajánlanak, KNX-et vagy Loxone-t vagy egyéb más megoldást.

Nagy épületek esetében valószínűleg előre meg van határozva, hogy szeretnének-e automatikát, és már azt is tudják, hogy milyet. Persze ezek csak feltételezések. Az viszont tény, hogy a KNX-nek hatalmas előnye, hogy már régóta a piacon van, sokkal többen találkoztak vele, egyébként oktatják az egyetemeken is.

fs-loxone-config-mobilejpg-6353.webp

Milyen lehetőségeink vannak, ha új projektekről van szó, hogy a KNX bázist Loxone bázissá formáljuk?

Ha valaki fixen KNX-et szeretne, akkor nem valószínű, hogy az ő meggyőződése változtatható. Vannak kivételek, de alapvetően nagyon sok tényező van, hogy ő miért szeretne KNX-et, és fel kell mérni, hogy miért szeretne mindenképpen azt. Ez lehet pl., hogy egy KNX-es szerelvénycsalád design-ja nagyon tetszik neki. Ebben az esetben semmi gond, mert akkor felajánlható, hogy az összes terepi eszköz lehet KNX (mozgásérzékelők, jelenlétérzékelők), az agy azonban lehet Loxone, ami vezérli ezeket az eszközöket. Más esetben viszonylag nehéz ezt a meggyőződést megváltoztatni.


Amivel érvelhetünk az az, hogy milyen funkcionalitásokat lehet beépíteni, milyen ráfordítással. A Loxone ár-értéke aránya pedig nagyon jó lehet, ha megfelelő funkcionalitás van.


Fontos arról beszélni, hogy a Loxone-t nem éri meg pl. csak világításvezérlésre használni, hiszen akkor az egy nagyon költséges rendszer lesz. Ha pl. csak árnyékolásra használjuk, akkor az kifejezetten drága, viszont, ha bevonjuk a világítást, az árnyékolást és a hűtés-fűtés rendszert is, akkor egy nagyon jó ár-érték arányú rendszer építhető ki. Ha az összes eszközt beépítjük, akkor software-esen lesz nagyon sok olyan dolog, ami már csak programozás, és további eszközigény nem lesz (pl. komfort dolgok: riasztó, beléptetés stb.).


Ha az ügyfél konkrét igénnyel érkezik, hogy KNX-et akar, akkor fontos megtudni, hogy milyen eszközöket szeretne beépíteni a rendszerbe és azoknak milyen funkcionalitása van. Nagyon fontos, hogy edukáljuk őket, mert azok az ügyfelek, akik azt mondják, hogy egy okosházat szeretnének, nem feltétlen vannak azzal tisztában, hogy ezt pontosan mit is jelent.


A KNX esetében bizonyos eszközállománnyal csak azokhoz illő programot lehet csinálni, meghatározott idő alatt és ennek adott a programozási díja. Loxone esetében azt mondjuk meg, hogy mennyi funkció vehető bele és ennek mennyi a programozási díja, kevésbé függ a betervezett eszközöktől a funkcionalitás.


Fontos arról beszélni, hogy ez milyen minőségben jelenik meg és a megrendelő milyen minőségben látja ezt. A KNX esetében nagyon nehéz olyan rendszert létrehozni, ahol az ügyfélnek teljesjogú hozzáférése van mindenhez. A Loxone-nál az ügyfél mindenhez hozzáfér, továbbá változtatni is tud az applikációban az automatika működésén. Ez egy nagyon fontos dolog, hogy hatással lehet a saját rendszerére, testre szabhatja és olyan automatikákat tehet be, amelyek megkönnyítik és komfortosabbá teszik az életét.


Lényeges még, hogy a Loxone folyamatosan frissül, a kiépített rendszer nem marad abban a szoftver verzióban, amit kiépítettünk, hanem minden évben jönnek friss verziók, amelyek otthon telepíthetőek és ezekkel új funkciók állnak majd rendelkezésre. Ha az ügyfél nyomon követi az új funkciókat, akkor csak egy telefon a programozónak, és ő felprogramozza neki.


Ebből is látható, hogy a Loxone elsődlegesen az ügyfelet szeretné kiszolgálni. Számukra a végfelhasználó a legfontosabb, hogy neki kényelmes, egyszerű legyen és biztonságban érezhesse magát.

Különbségek programozási szempontból

A Loxone-t sokkal gyorsabban és könnyebben lehet programozni, amiben nagy segítséget nyújt a varázsló. A varázslóval az alap dolgokat kiválóan meg lehet csinálni, majd azt kell tovább fejleszteni.


A KNX-nél sajnos ez nem ennyire egyszerű, és sokkal időigényesebb is, mivel minden eszközt egyesével kell felprogramozni. Valószínűleg ez ár-érték arányban sem a legjobb, hiszen a programozással töltött időt nem fizetik meg kellően.


Loxone-nál a megvalósítás árkülönbségei abból is fakadnak, hogy mennyi programozással jár, mivel a rendszer minőségét nagyban befolyásolja a programozó tudása. A varázslót pedig pont azért találta ki a Loxone, hogy ezt a szintet emelje. Ennek használatával például egy átlagos KNX-es rendszertől mérföldekre lesz a funkcionalitás és a minőség.

KNX vagy Loxone – Storytime!

A fiúk arról beszélgetnek, hogy kinek melyik volt a kedvenc projektje, mi volt a legnagyobb kihívás az eddigi tapasztalatai alapján, és ezt hogyan oldotta meg. Nézzétek meg az utolsó részét a sorozatnak, érdekes témákról esik szó!

További kérdése van?

Ne habozzon, vegye fel velünk a kapcsolatot!

Antal Róbert

Antal Róbert

Műszaki értékesítő, tervező

+36 99 799-699
Türelem...
footer.jump_to_top